Tatárok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Tatárok Tatarlar/Татарлар |
|||
|---|---|---|---|
      |
|||
| Marat Mihajlovics Szafin • Rinat Leonyidovics Ahmetov • Borisz Godunov • Anna Andrejevna Ahmatova • Vladimir Nabokov • Gabdulla Tukaj | |||
| Teljes lélekszám | |||
|
|
|||
| Lélekszám régiónként | |||
|
|||
| Nyelvek | |||
| Tatár, Orosz, és az adott ország nyelve | |||
| Vallások | |||
| Muszlim, Keresztény | |||
| Rokon népcsoportok | |||
| Törökök |
A tatárok népnév két jelentésben is használatos:
- A mai értelemben vett tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő türk nyelvű nép.
- A magyar történetírók hagyományosan tatároknak nevezték a középkori mongolokat, akik a 13. században Európára törtek. (Lásd: Tatárjárás)
Szócikkünk a mai értelemben vett tatár népről szól.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezés
A tatár népnév a mongolok egyik törzse, a Ta-Ta mongolok nevéből származik.
A „kutyafejű tatárok” kifejezés Petőfi Sándor János vitéz című művéből vált közismertté.[1]
[szerkesztés] Történelem
A tatárok a IX. században vándoroltak a Volga vidékére a Kaszpi-tengertől. A X. században felvették az iszlám vallás szunnita változatát. Bolgároknak nevezték magukat, mint azok a rokonaik, akik a VII. században vándoroltak a Balkán térségébe, ahol a helyi szlávok leigázása és a kereszténység felvétele után létrehozták a mai Bulgária elődjét. A XIII. században a mongolok meghódították a tatár államot, melynek fővárosa a Volga menti Bolgár volt. A hódítók beolvadtak, átvették a tatároktól a muzulmán hitet és a nyelvet. A XV. században, amikor a keleti szláv fejedelemségek kezdtek felszabadulni az Aranyhorda uralma alól, a tatár lakosságú kazanyi kánság is önállósult.[2] 1552-ben IV. (Rettegett) Iván elfoglalta és földig rombolta Kazanyt. Új, orosz várost építtetett a helyére, ahová kétszáz évig nem telepedhettek be muzulmánok. Csak II. Katalin cárnő törölte el a diszkriminatív előírásokat. A tatár kereskedők a XIX. században bekerültek az oroszországi pénzügyi elitbe, a tatár értelmiségi pedig megszervezte a nemzeti mozgalmat. A XX. században a kazanyi tatárok elkerülték a krími rokonaikat sújtó tömeges deportálásokat. Ők voltak a volt Szovjetunió egyetlen olyan népe, amely nem harcolt a Vörös Hadsereg ellen a hitleri Németország oldalán. Etnikai szempontból török, mongol, szláv és finnugor eredetű népek keverékét alkotják. Identitásuk ma elsősorban a muzulmán hitben és a törökhöz közel álló nyelvükben jut kifejezésre. Ugyanakkor létezik egy tatár kisebbség, amely megőrizte anyanyelvét, de már évszázadokkal ezelőtt felvette az ortodox vallást. Képviselőik külön népnek tekintik magukat, s egy részük követeli, hogy bolgároknak nevezzék őket[3]. A többség ezzel ellentétben úgy véli, hogy bár genetikai értelemben a volgai bolgárok leszármazottjai, a mongol és kun hatás miatt egy új, a bolgártörököktől elkülönülő néppé lettek. (Lásd még: csuvasok)
A szibériai tatárság az ural-altaji régió hajdan népes türk-mongol népességének maradéka.
[szerkesztés] Népesség
A tatárok három fő csoportja a volgai tatárok, krími tatárok és szibériai tatárok. Ezek Oroszország déli részén (főleg Tatarsztánban), Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában, Törökországban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Kínában élnek. Külön csoportot alkotnak a lipek tatárok Fehéroroszország, Litvánia és Lengyelország területén. Az utóbbi országban Bohoniki és Kruszyniany községek a központjaik, Litvániában pedig Nemėžisben, Keturiasdešimt Totoriųban, Ivieben és Raiziaiban.
A volgai, krími és szibériai tatárok becsült összlétszáma 8-10 millió fő, ebből Oroszországban 5,8 millióan élnek. A lipek tatárok létszáma kb. 10-15 000 fő lehet.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Nyelv
Lásd még: Tatár nyelvA volgai, krími és szibériai tatárok egyaránt a tatár nyelvet beszélik, amely a kun nyelvből ered. A volgai tatároknál a nyelvcsere bolgártörökről tatárra még a 10. században végbement.
Az oroszországi tatárok nagy többsége ma kétnyelvű: tatár mellett oroszul is anyanyelvi szinten beszél. A városokban élő tatárok között az orosz nyelv elterjedtsége, használata nagyobb. De az elsősorban tatárul beszélő falusi népességre is erős hatást gyakorol az orosz nyelv. A tatár nyelv 1928 óta cirillbetűs. Tervezik a latinbetűs ábécére való lassú áttérést, illetve a két ábécé párhuzamos használatát.
A lipek tatárok belarusz anyanyelvűek, eredeti tatár nyelvüket még a 16. században elhagyták.
[szerkesztés] Vallás
A tatárok mindenütt szinte kizárólag a szunnita iszlám vallás hívei, és annak toleráns elveit vallják.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Petőfi Sándor összes művei. Kritikai kiadás, 3. kötet, szerk. Kerényi Ferenc. Bp. 1997. 321. - Magyarországon eredetileg az orosz szolgálatot vállalt Turkolly Sámuel 1725-ös leveléből vált ismertté ez a kifejezés. Turkolly ezt vagy az orosz krónikákból ismerhette meg, vagy a 18. században Oroszországban még használatban volt.
- ^ Tatárföld térképe 1570 körül készítette Abraham Ortelius
- ^ Oбщественное движение "Болгарский Национальный конгресс" (БНК)
|
|||||
